Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 51 nemzeti szellem lengi át, azt ismertető sem tagadja, és ez érdemét — ugy hiszem — ezen ügyes kezdőtől legnagyobb ellensége sem fogja akarni elvonni. Sőt bizvást merem elmondani, hogy kezdő versiróink között, — ha egyéb tekintetben nem is — de ebben igen is Petőfi Sándor ur érdemel elsőséget. És e pontra nézve ezzel be volna fejezve bírálatom, mert hiszen azt csak senki sem fogja várni tőlem, hogy olly helyeket idézzek, mellyek nem tősgyökeres magyarok. A népiességre nézve szinte megfelelt fiatal költőnk a kivánatoknak, amennyiben t. i. eléggé le tudott bocsátkozni a nép fölfogási tehetségéhez képest. Mert kifejezései olly népszerűek, hogy azokat a nép kénytelen megkedvelni. Csak hogy itt a föllengést kerülve a szerző ur aligha nem ugy járt, hogy „esőt kerülvén vizbe" esett, és a népszerűség keresése mellett azon hibába esett, mellyet Horácz e szavakkal fejez ki: „serpit humi". Mert a népszerűség vadászása gyakran a legkellemetlenebb túlzásokra vitte. Nehogy azonban puszta, üres vádnak láttassék ez állitásom, figyelmeztetem a nyájas olvasót a „Disznótorban" czimű versére különben ügyes kezdőnknek, melly munka csaknem émelygést okoz olvasásakor. Illyenek különösen e hasonlításai : Hosszan nyúljon, mint e Hurkaszál, stb. vagy pedig: Mint e kását a zsir Özöne, stb. Van azonban több versében is illy túlzott népszerűség, p. o. Szóljatok be, földiek, ha lészen Utazástok háza közelében. 30. lap. Ide sorozom a „Diákpályám" czimű munkácskát is, mellyben van ugyan egy kis elménczség, de különben a legotrombább emanatiója a méregnek és haragnak. 5*