Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

5-492 Petőfi-Könyvtár annak kiadásához, vagy egyikünk, vagy másikunk lelépett volna a szerkesztésről. Igy kénytelen vagyok kinyilatkoztatni: hogy e vers kiadatását rosszalom. Rosszalom, mert nem ismerem el: hogy Vörösmarty valaha olly tettet követett volna el, mellyért a haza előtt meggyaláztassék ; mert nem ismerem el : hogy költőnek joga legyen költőtársa felett Ítéletet hozni. Itt bíró csak a jövő nemzedék lehet; mert bár én is szeretem a magam elveit, de azért a más elveit is tiszteletben tartom, kivált midőn megvagyok arról győződve: hogy az a más is becsületes ember és jó hazafi; mert bárha Petőfi elfeledkezhetik is azon háláról, nuvel Vörösmartynak tartozik, én nem feledkezhetem el arról, mivel én tartozom neki. A vers alá tett asteriscusra, melyben P. elveiről beszél, azt jegyzem: hogy nem ismerem el lapunk elvei közé tartozandónak azt: hogy valakit kihallgatás nélkül elítéljünk s politicai véleményeért költői hirét támadjuk meg. Petőfi azt mondja: hogy neki fájt V.-t bántani és mégis szól, nekem is fáj e nyilatkozat, de azért kimondám. Jókai." Szeptember 6. Népelem. 57. sz. 228. lapon az Egyenlőségi Társulat szept 3-iki közgyűléséről azt olvassuk hogy az előadó, Zcrffy egy jelentést tett, mely „a társulat figyelmét annyival inkább igénybe vette, minthogy az előadott tény botrányos megsértése törvényeink és kivívott szabadságunknak Petőfi tagtársunk a mult egyenlőségi gyűlésen kijelentette, hogy Egressy Gábortól egy röpiratot fog kinyomatni. Másnap egy egyén végig járta a nyomdákat, felszólítván a factorokat, hogy azon röpiratot elébb ki ne nyomatnák, mig azt Hajnik Pál, a rendörosztály h főnöke kéziratban el nem olvasta volna. Erélyes és ünnepélyes óvást ajánlott az előadó e