Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

Petőfi Napjai: Pótlék 477 segéde egyezni nem akart-, sőt ez esetben a párbaji bíróságról is lemondott, annyival inkább: miután számos társaság előtt nyilatkozott, — ezen nyilatkozatunkkal kénytelenek vagyunk ez ügyet a közvélemény alá bocsátani. Jókai Mór. Pálfi Albert." Julius 9. Életképek. II. 2. sz. 51. 1. Rózsabokor a' domboldalon. — 52. lapon pedig: Az ítélet. (1847. elején.) Julius 9. Pesti Hírlap. 103. sz. 637. lapon Petőfi „A nemzetgyűlési követekhez" intézett nyilatkozatának hírlapi közlése. lulius 9. Reform. 8. sz. 39. lapon Petőfi „A nemzetgyűlési követekhez" intézett nyilatkozatának hírlapi közlése, ezzel a megjegyzéssel: „Mi Nagy Károly egyéniségét ismerni szerencsétlenek nem vagyunk, a Pesti Hitlapban közzétett nyilatkozatávál magát nem igazolta, csak neveletlenségeiről adott fényes bizonyítványt, feltesszük a népképviselők férfiasságáról, hogy olyan embert, ki mást megsérteni és elégtételt adni gyáva, e házban megszenvedni nem fognak." lulius 9. Nép Barátja. 6. sz. 83. lapon Petőfi István „Elmegyek én katonának, az leszek" kezdetű dala. A 94. lapon pedig a „Mi hír Budán ?" cz. rovatban a következő sorok : „Kis-Kunságban Szabadszálláson lakozó atyánkfiai, hallgassanak rám, mondani akarok valamit! — Petőfit meggyalázták kigyelmetek, muszkának és isten tudja minek elnevezték, csakhogy a pap fiát követnek tehessék, — no de gyalázatot is vallottak vele, mert a tisztelendő uram fia egész Pestnek csúfja most, mert hordó mellett és pénzzel lett követ, és Pestre jővén, Petőfit akarta gyalázni, s midőn Petőfi becsületét meggyalázni nem engedvén, ősi szokás szerint megizente a pap fiának, hogy magyar ember nemcsak a nyelvét öltögeti, mint a vén asszonyok, hanem a becsületét karddal is védelmezi; erre a pap fia gyalázatosan megijedt, és nem mert kardot fogni! . . . Aztán illyen fa-kardos, fa-puskás anyámasszony lenne a vitéz kunok követe ? az illyent még fűzőért vagy czérnáért sem merném