Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

464 Petőfi-Könyvtár hozzájuk, de ők nem hihettek többé a szabadszállásiak barátságának. A követválasztás megtörtént. Nagy Károlyt kiálták ki követnek. A szentmiklósi nép amint haza ért, azonnal a törvényes úthoz folyamodott. Nyer, vagy veszt, rajta megnyugszik. A nép kérelmét beadó küldöttség alig érkezhetett meg Pestre, már ekkor egy pár jó úr beharangozta a várost vele, hogy Petőf.t, amint Pestre ért, azonnal becsukatta a ministérium, a szentmiklósi küldöttekkel együtt. És a sok ámításokkal, ijesztegetésekkel, ráfogásokkal a népet mármár majd elrémítették. Megtértek végre a küldöttek a nép nagy része örömére, s mint apostolok hirdették a népnek az igét, hogy legyenek továbbra is békével, majd segítve lesz a bajon. E hó 18-án egy proclarnatió olvastatott fel a nyugalmas nép előtt, mellynek kezdete szépen és jól folyt, vége csattant, — mellyben ismét nem volt dicsérve Petőfi, de volt benne, mi a türelmes nép sajgó sebét újra felszakgatta. A jászkun-kerületi tisztek választása is e napon történt meg városunkban, hidegen és részvétlenül. — „Miért nem jőnek fel — kérdém — szavazni polgártársaim ?" — „Nem ismerjük mi azon kikandikált urakat — felelt egy — akiket el kell választanunk. Miért nem jöttek el hát fölmutatni magokat, hogy legalább tudná az ember kire szavazzon ?" „Nem, jegyzé meg a másik, ugy majd azok is lázitó hazaáruló gazember nevet kapnának." — „De nézd csak, közbe szól a harmadik, egy egyénre mutatva, ő kegyelmét is bántja ám már érte a lélekisméret; csak ugy van az, ha valaki ok nélkül más becsületes embert rágalmaz." Ott hagyám őket, folytatám hivatalos kötelességemet és nálunk egy délelőtti órán és egy délután az egész hármas kerületi tisztikar minden rendű tagjaira nézve a restaurátió