Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

426 Petőfi-Könyvtár Pest junius 3. Az ifjú nemzeti pártnak örvendetes tudósítást hozunk. Petőfi Sándor Magyarország legnépszerűbb költője a közelgő követválasztásokon mint követjelölt fog fellépni. Azt, hogy hol, kérdeni sem kell az o vasónak. Hol másutt, mint hol az alföld sík mint tenger, ott terem a magyar ember! Közepette, a legderekabb és legeredetibb népnek, hol e szép faj romlatlanul és teljes erőben századok ó.a él; kik között az idegen korcs elemnek fonnyasz;ó lelke soha eröt nem vehetett, ott a Tisza és Duna közti téreken a sárga kalászokbiin gazdag kun helyeken ott fog ő fellépni. Petőfi követi székét, ott keresi, hová öt lelkének és szivének minden hajlamai vezérlik, a hol született, boldog gyermekkorát tölté, s a hol mint prophetailag megéneklé> eltemettetni is akar. Ott akar képviselő lenni, hol még az ég, és a föld is az ő keble poesisének megtestesült képe. Hol a mezők határtalanok, a lég tiszta s kék, s csak ollykor mutatkozik a láthatár mélyében, a költők szebb hazájából megjelenő tünemény a déli báb, ott, hol nagy nyugalmas és komoly városok tornyai fehérlenek a legdúsabb termésű mezők közepén, — hol a nép teljesen tudja szabadságát érezni, — hol a szabadságot pusztáinak szeleitől tanulja. Petőfi a kis kunság eredeti, derék, becsületes, jószívű egyeneslelkű: azonban büszke és lelkes népének akar követe lenni. Mi sokkal gyengébbnek és hatálvtalanabbnak hisszük szavainkat, mint sem Petőfit a választóknak hosszasan akarnók ajánlani. Egyebet azonban mondhatunk. Ha a nép, kik között Petőfi meg fog jelenni, ollyan követet kiván, ki hazáját legalább is annyira tudja szeretni mint a többi magyar mindössze véve : válasszák meg őt. Ha a nép ollyan követet kh án, kinek lelke tükrén az önérdek daemonának még párája sem látszik: válasszák meg őt.