Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1848.

400 Petőfi-Könyvtár „mart. 15-ke tere", a hatvani utcza „szabadsajtó utcza" nevet váltottak. Márczius 28. Nemzeti Újság. 167. szám, 1063. lapon : Petőfit „a szabadság bátor s tettre buzditó" bajnokának mondja. Márczius 30. A Pesti Forradalom Története 1848-ban. Adatul politikai életünk erkölcstörténetéhez. Irta Kléh István. Pesten, Beimel nyomdája. 1848. 8-r. 42. 1. — Részletesen szól a márcz. 15-iki mozgalmakról s közli Petőfi Nemzeti dalát is. Márczius 30. Martius 15-dike 1848, Pesten. Egy lap néptörténet. Irta Zerffy Gusztáv. Ára 15 kr. p. p. Részle'esen szól a márcz. 15-iki mozgalmakról s közli Petőfi Nemzeti dalát is. Márczius 30. Hazánk. I. 193. sz. 721. lapon irja Pestről márcz. 27-ről Királyi Pál: „Mozgalmaink vezetői voltak: Vasvári Pál, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Bulyovszky Gyula, Degré Alajos; s többek." Márczius 30. Erdélyi Hiradó. 340. sz. 204. lapon: Deésen a márcz. 15-iki pesti és márcz. 21-iki kolozsvári mozgalmak hirét márcz. 23-án tudta meg a polgárság az Erdélyi Hiradóból. D. u. népgyűlést akartak tartani, de ez megtagadtatván, nagy tömeg vonult végig a piaczon, aztán „a polgár-néptömegnek megnyittatik a szinház, (a társalkodóban) az elkezdett darab újból kezdése előtt Petőfi forradalmi költeményét Zelényi nagy hatással szavalja, s a közönség menydörgé utána : „esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk". A színdarab sok, a propos mondatait élénken megtapsolák." (Kovács Samu czikkéböl.)' Márczius 31. Mult és jelen. 26. sz. 152. lapon : „Vasárnap márcz. 25 én a helybéli házizenekör is kitüntetni akarván a haladás és magyar nemzet szebb jövőjének felvirulása iránt részvétét és rolonszenvét, saját szállásán egy kis ünnepélyt tartott A működők, hallgatók, képek és hangszerek nemzeti szalagokkal vagy kokárdákkal voltak fel-