Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

370 Petőfi-Könyvtár Valamint a zsiványokkali kaland, úgy czéltalanul szúratott ide a találkozás a fazekassal; mert hogy ez hősünknek tudtára adja az óriás ország létezését, nem elegendő az ő létezésére a költészetben Az óriási furcsa ebédet már ismerjük a „Három czitrom" czimü tót meséből, hol szinte három óriás ólom, ezüst és arany gombóczon élősködik, csak hogy itt a gombóczoknak jelvi czélja is vagyon, mig |ános vitézben e czél inkább ese leges, mert a vitéz a kirá'yt ép úgy vagy talán jobban mint az étellel, kardjával is agyon sújthatta volna. Jobb jelvi és nép mesés dologkent maradott fen a régibb idők és mesékből a segítséget hozó nép, mely az ős txpusú mese medve szőrének, sas tollának, és hal pikelyének felel meg az őstypusú (mesében). ége köv.) Deczember 9. Pesti Divatlap. II. 50. sz. 1595. lapon: „(Mult hó elején) az volt hirdetve lapunkban, hogy Petőfit Pesten fáklyás-zenével tisztelték meg, — s Alboni a Linda operában lépett fel. — És ez egyik sem történt meg, noha mindkettőnek meg lehetett és kellett volna történnie." Deczember 12. Életképek. II. 24. sz. 756. 1. Oh ne bántsd a költőt . . . (Moore után angolból.) Deczember 14. S/épirodalmi Szemle. II. 2^5. sz. 379. lapon „A népmese Magyarországon" cz. czikk János vitézről szóló részének betejezése: János vitézben a boszorkányokkali kaland feltalása és előadása nem czélnélküli ugyan, mert itt a mostoha bünhödik

( de minden esetre inkább művészi mint népies hangon van tartva, mert az égnek a boszorkányok halála á tali kiderülése éles eszű, de egyszersmind bölcsészi eszme, minőt a népnél nehezen találunk, mert a boszorkány létezését folyvást hiszi, s azért semmi szükséget arra nem érezhet, hogy a felvilágosodást, mint már bekövetkezett állapotot, képoen magaszialja. A hálásnak a temetőn semmi összeköttetése az egészszel, miért azt méltán azon categoriába utasítjuk, mibe a zsiványokkali és fazekassali kaland tartozik.