Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

368 Petőfi-Könyvtár nyargal; itt azonban Iluskája meghalt, azért vitézünk elbúcsúzik, szeretője sírjáról egy rózsaszálat szakasztván magának. Útjában egy fazekasnak sárban fenakadt szekerét abból kirántja és tőle megtudja, hogy az óriások országához közel jár, ehez elérvén, határán az ötletapodni akaró óriás csősz lábát kardjával úgy megvágja, hogy ez elesik, a határárkon keresztül a roppant testet János hidnak használja, melyen túlhaladván feltalálja az óriás király palotáját, hol ez egész udvarával épen sziklákat ebédel; a király a jövevényt a sziklákhoz meghija, de ez nem tréfálván a kődarabbal, melylyel őt megkínálják, a királyt agyonüti. Ily merészségtől megijedvén az óriások, rémültségükben Jánosunkat kiáltják ki királyuknak. Hősünk elfogadja a királyságot, de tovább menni szándékozván, helyettest választat az óriásokkal, és magával csak sipot visz, minek hallatára jobbágyai segítségére jönni tartoznak. Igy jut ő most a sötétség országába, hol a boszorkányok országgyűlését meglepi, s tagjait, sípja megfuvására oda jött óriásaival agyon vereti; minden boszorkány halálával az ég mind inkább kiderül, s világosságát akkor kapja meg, midőn Iluska mostohája egy óriás által falujába vitetvén, senkitől sem szánva, meghal. Hősünk e tette után sem nyugszik, hanem tovább haladván, egy temetőn elalszik, és épen már a kisértetek áldozatául kellene elesnie, midőn a kakas megszólalása őt megmenti. Innen János az operencziás tenger partjára jut, egy ott előtalált halász őt nem birja keresztül vinni a tengeren : megfújja tehát a sípot vitézünk, s magát óriásai egyikével átviteti a tündérek szigetébe!; itt miután agyonvágta az első kapu őreit: három medvét, a másikéit: három oroszlánt, a harmadik kapu őréhez, egy iszonyú sárkánykigyóhoz jut, melylyel máskép nem tud boldogulni, mint hogy tátott szájába ugorván leereszkedik belsejébe, s ott szívét felkeresi és keresztülszúrja, azután pedig magának kaput vág a szörnyeteg hasán. Eljutván igya tündérek országába, ott egy tavat talál, melybe az Iluskája sírjáról hozott rózsát bedobja : e tó az élet tava s így a rózsát