Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai: 1846 311 Az irodalomtörténet fogja igazolni, mennyiben van itt igaza, magáról szóltában Petőfinek. Ő magán kezdi a költészet- vagy minek a történetét. Nem illik annyira szeretni magunkat, hogy megsemmisitni akarjuk a multat, mert mult nélkül nincs jelen. Ha P. érzi maga felől, hogy magosan állt ne rúgja ki lábai alól a hegyet, mert akkor ő is alant leszen." lunius 13. Pesti Divatlap. I. 24. sz. 746. lapon Vahot Imre „Irodalmi levelek Tompa Mihályhoz" cz. czikkében ; Fővárosunkban a fiatal, kezdő iró állása szellemi tekintet­ben igazán nyomorúságos. Beszéljünk bármit,alegönállásúbb, legtehetségesebb kezelőnek is jól esik, és jót tesz az, ha vannak körülte jártasabb, tapasztaltabb pályatársak, kik meleg résztvéttel ébresztgetik szellemi munkásságát, kik jó indulattal méltányolják érdemeit, bizalmasan figyelmeztetik hibáira a nélkül, hogy mindjárt piaczi lármát ütnének minden botlása fölött. Jól tudod barátom, gyakran mennyire elkeserité Petőfit, a minden felől reá rohant méltatlan kritika, — s azt is tudod, milly megnyugtató s felvidító hatással volt reá az öreg Szemere Pálnak biztató baráti szózata. — Igen, de kevés Szemere Pál van ám a magyar irók hosszú sorában." lunius 20. Szépirodalmi Szemle. I. 25. sz. 391. lapon a Lisznyai Kálmán Tavaszi Dalok cz kötetéről szóló bírálatban: „Nemcsak a csalogány élénkíti a tavaszi berket édes csattogásával, hanem az összes énekes madárkar, a rigó, a csíz, a stiglicz, a pintyőke vig csevegése, melynek hiát még a csalogány sem képes kipótolni, — s igy a magyar költői berekben sem elégséges még Vörösmarty és Petőfi gyönyörű dalolása, élénkségét még több kedves költők lyrai verseinek köszönhetjük, melyekben a bensőséget és eredetiséget el kell ismernünk, habár nem oly szózatosak s elragadok is mint az előbb emiitettekéi. Ezen költők közé tartozik Lisznyai Kálmán, ki tavaszi dalaiban több csinos, sőt néhány maradó becsű verseket is irt, ámbár vannak köztök olyanok is, melyek bízvást elmaradhattak volna. — Ezen dalok alapeszméje a párvonal természet s ember közt, szerencsés lyrai helyzeteknek s képeknek adott sokszor

Next

/
Thumbnails
Contents