Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai: 1846 301 csakhogy a szolga ne tolakodjék az ur elé, a csárdák fia a szőnyegfedte salonokba. Kinek szitok ül ajkán, az csak maradjon az erdőben, ott künn megadjuk neki az illető tiszteletet, s odaítéljük a dijt a veszekedés terén ; de ha lelkesült dalnokok babérkoronáért zengetnek „fellengő éneket", ott valódi dalokat várunk, ott ne sértsen bennünket az aljasság hangja, ott nem gondolunk nemzetiségi előjogokkal, ott az elvontan szép fogalmai szerint Ítélünk, és mindent kárhoztatunk, mi a valódi müszéppel ellenkezik". Alább még egy czélzást tevén, hogy Petőfi és Arany költői leveleket váltottak, inti Hiadort, hogy hagyja a „korphrasis és irányhajhászokat zajongani", s maradjon az örök szép mellett. Május 15. Életképek. 1. 20. sz. 629. I. A fakó leány s a pej legény. (Vége.) Május 16. Pesti Divatlap. I. 20. sz. 638. lapon Loránfi Áldomás cz. czikkében : „Valóban jól mondja egy jeles irónk (Eötvös Falu jegyzőjében) nincs fontosabb pillanat életünkben, mint ebédeink; életnézeteink s gondolataink nagyobb része, sőt nem ritkán azon érzemények, mellyek emberi természetünket leginkább nemesitik, függnek gyomrunk — és én hozzáteszem — torkunk állapotától, mert koszorús költőnk szerint: Testet éleszt és táplál a lakoma, De a mi a lelkét adja az bora." Május 16. Pesti Divatlap. I. 20. sz. 641. lapon, a Honleányok Könyvét ismertetvén: „Ezután jön Petőfitől: „A Tisza" czimü gyönyörű költemény, melly magyar folyónk bájait s hatalmas kiáradását dicsőén festi." Május 16. Pesti Hirlap. 1.881. sz. 317. lapon Szerelmey Miklós „Magyar hajdan és jelen" cz. alatt tervezett vállalatáról szólva, igy kezdi az ismertetést: „Ha a föld isten kalapja, Hazánk a bokréta rajta!" mondja Petőfi. S ezen drasticus hasonlatban ki van fejezve a magyar ember ajkának legkedvesebb vallomása. Extra