Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

290 Petőfi-Könyvtár teni, ezt még Horácz sem engedné meg a költőnek, ki megadta neki a „quidlibet audendi . . . aequa potestast". A dagály egyébiránt Petőfinél, a mint mondok, ritka s az emiitetteken kivül csak hat dalában akadtunk feltűnő dagályra (Képzetem 343. I. Három szív története 350. 1. Az utolsó ember 354. 1. Sors, nyiss nekem tért 482. 1. és Egy gondolat bánt engemet 536. lapon), ezekben a dagály inkább a gondolatban fekszik, mint az előadásban, mert hogy például csak egyet érintsünk, a világszabadságért meg akarni halni, ez magában oly képtelenség, mely csak abból magyarázható, hogy a költő vagy az egy ember lehető legnagyobb erejét és hatását túlbecsülte, vagy megfelejtkezett arról, mily nagy a világ, mily végtelen az emberiség, — még a legnagyobb hiúság sem tulajdonithat egyes ember halálának befolyást az egész emberiségre, itt az egész eszme dagályos. Bármily épnek s egészségesnek látjuk is Petőfi költői természetét nép és szerelemdalaiban, mégis ő sem kerülhette ki egészen az úgynevezett világfájdalom beteges állapotát, melynek valódi oka nem eléggé világos, mert kedvesének halála még nem fejti meg ezen lelki állapotát, minthogy ezen catastroph előtt szintoly mérges verseket találunk nála, mint utána, melyekben szerző oly komoly képeket vág, mintha a földet reggelire, mint egy gombóczot, le akarná nyelni s a tengert áldomásul kiinni, pedig összes panasza az, hogy a critica méltatlanul bánik vele, s hogy pénze nincs, mit Heine-féle gúnynyal említ többször. De azon ellentét, melyben a költőnek gazdag és kincsekkel telt phantásiája szegény üres zsebéhez áll, Aíagyarországon nem újság, ezt már annyiszor láttuk, hogy Petőfi sem képes érdekessé tenni; a modor azonban, melyben több ily nemű dalai Írattak, hol csak azért melegittetik fel az olvasó kedélye nemesebb érzelmekre, hogy a dal végén a legmindennapiasabb prosaiság hideg vizével leöntessék, egyáltalában nem javaiható; a költészet méltóságával nem férnek össze az ily bajazzóféle elménczkedések, a neme-