Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1847.

Petőfi Napjai: 1847 257 üdvösség reményénél" (merész egy kép!) „Hlyen bolond nem vagyok " — „Kikardlapozlak, mint valami kutyát." A 76-dik lapon költő phantasiája a szépség legmagasb régióiba emelkedik, e helyet még kivonjuk, s ezzel azt hiszem, névtelen levelezőm magasztaltsága jövendőre tetemcsen alább lesz hangolva. Saul és Borics együtt vannak, s ezen gyöngédségeket mondják egymásnak: Saul: Hah, kárhozat! Galiczia fejedelme, te olly gazember vagy, millyennek agyvelejéből még nem lakomáztak az akasztófákról táplálkozó hollók. Méltó volnál, hogy annyifelé aprítsanak, a hány akasztófa van országodban, hogy mindenikre jusson belőle egy darab. Borics: És te méltó volnál, hogy a kofák leköpjék nyelvedet, melly mesterségökben kontárkodik. Takarodjál! Saul: Feledd el az istent, vagy az ördögöt, a kiben hiszesz, feledj el mindent, csak e napot ne! és ha elfelejtenéd, majd eszedbe juttatom. (El.)" Következnek még hasonló költői emelkedettségek — mint: „inkább kutyámat fogadom királyomnak, mint fattyut." — „Dögvész és kárhozat, szép vigasztalás." — „Távozzál asszony, távozzál tőlem, ne lehelj dögvészt rám." — „Hazudsz, fecsegő kofa!" stb. stb. Fáradtan és mélyen elszomorodva teszem le tollamat, s nem kívánok egyebet, mint hogy vajha Petőfi inkább azok szavára hallgatna, kiket ő ellenségeinek tart, mintsem azokéra, kik lelkét dicsőités tömjénébe burkolják, őt elkábítják, tiszta öntudathoz jutni nem engedik, és gátolják azon helyet elfoglalni irodalmunkban, melyet talentomával és ahoz arányzott műveltséggel könnyen elfoglalhatna." Blárczius 11. Hazánk. I 30. sz. 119. lapon: Egy győri vigadó czukros síremléke cz. czikkben a „Rég veri már a magyart a teremtő" kezdetű Petőfivers első négy sorának idézése. Márczius 13. Életképek I. 11. sz. 344. 1. Martius 1. 1847. (Újonnan visszajött a régi baj . . . kezdetű vers.) Márczius 13. Életképek. I. 11. sz. 360. lapon: „— — Petőfi összes versei s Eötvös ujabb regénye nemsokára elhagyandják a sajtót" stb. Petőfi-Könyvtár. XXIX—XXX. 17