Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1846.

Petőfi Napjai: 1846 183 kertében, hol szivének gyöngéd virágait óvatosan szakasztja le, s illedelemmel nyújtja át a haza géniuszának; — P. mélyen érez, V. még mélyebben; de P. érzésmódját több oldalulag tudja nyilvánítani, s eszméi tarkábbak; — P. költeményeit sokszor nyers, zordon férfiasság, a convenientiára mit sem ügyelő őseredeti természetesség bélyegzi; de azért ollykor kedélyes is tud lenni, mig V. majd mindig kedélyes, lágy. s még haragja is többnyire szelid, erőtlen; versein mindkettő egyaránt elárulja saját egyéniségét ; P. sötétebb szemüvegen nézi a világot, — s V. költeményei, átalán véve, mégis komolyabb szinüek; P. mindent megénekel, mi figyelmét megragadja, s a legkisebb dologból is nagyot tud csinálni, V. leginkább a haza, szerelem, barátság, sa családi élet körében forog; P. iránya, nyelve népiesb, magyarosabb, V. nyelve, verselése, szabatosabb, kimértebb; P. szivet ráz, elragad, — V. szívhez szól, elbájol; — egyik sem dagályos, érthetlen, egyik sem beteges érzelgő; — P. költészete általán véve ollyan, mint a Tátra, mellynek egy részét sötét felhők borítják, mig más részén a legszebb derű mosolyog, mellynek égbenyúló zordon tarsziklái alatt a legbujább tenyészetü kellemes völgyek tempéi nyúlnak el; V. költészete hasonlít a sikság csendes virányához, melly fölött enyhe szellő lebegteti szelid szárnyait, melly mintegy önmagába látszik elmerülve lenni, melly illatával kéjt és üdvöt lehel. — Ki látott valaha tátrai vihart? melly mintha a földet tövestül akarná helyéből kimozdítani, olly rettentő erővel rázza a fenyves üstökét és hajlongó derekát, melly zajongva pusztit, és szélvészévé! minden, nálánál gyöngébb tárgyat elragad, vagy összezúz? Petőfi sokszor illy erőt fejt ki költeményeiben. — És ki látott a messze síkon tündéries délibábot, melly varázsképeit olly méla csendben, s olly szelid bájolással tünteti föl ? — Illy hatással vannak reánk Vahot S. költeményei. — Ez is, amaz is megérdemli a költő-nevet. Vahot S. a magyarok közt, Petőfi az egész világ költőinek sorában, kitünőleg jeles.