Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 125 orrával, kissé alantabb ,Rosz verseimről' czim alatt, az előtte folyvást kiállhatatlan criticusokkal vesződik." Augusztus 30. Életképek. II. 9. sz. 283. lapon a Hirlapi őr rovatában olvassuk a Honderű 8-ik számáról: „— ,A régi jó Gvadányi Petőfihez' czimű versezet szerzője nincs megnevezve, mind a mellett azonban nem hinnők, hogy a szerkesztőtől ered, miután benne többi közt az is — és pedig ritkított betűkkel — szemére lobbantatik Petőfinek, miszerint olly igen szeret magáról beszélni s el-elmondogatni, hol és mint mulatott, hol és kire kacsintott, hol és ki hítta meg nagy magyar ebédre;... ugyanis nem tesszük fel a szerkesztőről, hogy amiket ő prózában szakadatlan mondogat, ugyanazt — így elfeledkezve — merné másban roszalni. Egyébiránt a jó Gvadányi figyelemre méltó dolgokat mond el; de nem hisszük, miszerint mennyországban olly roszul mulassa magát, hogy még ideje legyen, le árva földünkre sükerre nem számolható beszédeket hangoztatni." Augusztus végén. Honi írod. Hirdető. III. 8. sz. 32. 1. Petőfi arczképének hirdetése. Kis 4 r. 30 kr. nagy 4 r. 40 kr. Szeptember 2. Honderű. II. 9. sz. 175. lapon, három csillaggal jelzett névtelentől, akiről azonban tudjuk, hogy Szemere Miklós volt, vers jelent meg Petőfi ellen. Közöljük a hozzá csatolt eredeti jegyzetekkel. Az agtelki barlangban. Petőfy

1) a kálvinista Rektorhoz.

2) Nagy tisztelettel nézz e névre, Mellyet e falra karczolok! Boruljanak a föld porába ') „Igen nagy megtiszteltetésnek tartjuk ugyan P—y urróli verseket adni" aestheticai lapban; minthogy azonban e humordús versek Írójában legjelesb költóink egyikét gyanítjuk, nem akartuk azt visszautasítani. Egy legyecske valami nagy kerék falára verekedett egyszer, s annak forgását saját emelkedésének tekintette. Félünk nehogy ugyanez történjék a derék P—y úrral is. Szerk." *) „E Vers dallója, nagy tisztelője levén Petófynek, dicsőitö sorait, alig egy-kettöt kivéve, a „két országban hires" ember „uti jegyzeteiből" s „nyilt leveléből" fűzte össze."