Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

108 Petőfi-Könyvtár utolsó — mindössze is három nap alatt. Oha,tható, hogy Petöfy ennekutána más módot válasszon barátai iránt, mert e' jelen mód aligha a kalmas arra, hogy barátokat szerezzünk 's a' szerzetteket megtartsuk. A' barátság kényes virág; harmaton s' nem moslékon virul. Szemere Miklós Augusztus 7. Pesti Divatlap. II. 19. sz. 582. 1. Holdvilágos éj. Augusztus 7. Pesti Divatlap. II. 19. sz. 594. 1. A Honderühöz. Csillag alatt Petőfi köv. jegyzetével: „A Honderű engem legközelebb többek közt arrogantiával vádol; bizony, ha csak oly parányi arrogantia volna is bennem, mint benne jóravalóság, ö rája nem is hederitenék, nem hogy még megénekelném, Petőfi. Augusztus 7. Pesti Divatlap. 19. sz. 605. lapján ez olvasható: — „A „Nemzeti Szinmütárnak" Obernyik „Örökség"-ét magában foglaló I. füzete már sajtó alatt van ; a második füzet Vahot Imrének „Védegylet, Sorsjáték, Régiségbuvár, és Találkozás az Orczykertben" czimü 1 fvonásos vígjátékait hozandja; a harmadik füzetben Petőfi „Zöld Marczija" fog megjelenni, melly bár a játékszini választmány által előadás végett nem fogadtaték el: a Szinmütár két szerkesztője, Obernyik és Vahot I. által, némi módosítások mellett, egyhangúlag elfogadtatott, s jónak, kiadhatónak találtatott. Hiába! különbözők a vélemények és sympathíák! minél fogva a Honderű iszonyú kudarczot vallott, irigy, és alaptalan kárörvendésivel!" Augusztus 7. Pesti Divatlap. II. 19. sz. hátsó boritéklapon: „Sértés! Az Életképek hírlapi őre szót emel Petőfi ellen, Sujánszky és Badacsonyi mellett, hogy Uti jegyzeteiben hozzájok méltánytalan kifakadást intézett. Ez igen szép a hírlapi őrtől, de én méltán megsértve érzem magamat, hogy csak Badacsonyi és Sujánszky mellett szólal föl s egészen elhagy engem, kit Petőfi egyszerre bántott meg velők, s ki szintolly pietást igénylő nagy férfiú vagyok, mint