Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

90 Petőfi-Könyvtár humanismussal „ugató ebeknek" nevezni. Higye el a fiatal költő, hogy miként a szép leány tündérbájai még szebbekké varázsoltatnak az Ízletes öltözet által, ép ugy emeli a gondolat szépségét annak széptani szabályszerűsége. Vagy elfeledte-e, hogy sőt épen a lángész mindig bizonyos, habár öntudatlanul alkotott széptani szabályok szerint működik: s csak ő akarna hanyag versalkotásban, szabálytalanságban dicsőséget keresni ? Május 29. Pesti Divatlap II. 9. sz. 260. 1. Est. Május 31. Életképek. I. 22. sz. 706. lapon a Hírlapi méh: „A költemények közül egyedül csak Tompa Mihály „Sűlyedés" czimű népregéjét (Életk.) tartjuk kiemelendőnek, mind tárgya, mind alakjára nézve, de különösen egyszerű, világos és tiszta előadása — s szép nyelvénél fogva. Petőfi versében „Mit szól a bölcs?" ha a benne előforduló eszmék még olly szépek s jelesek volnának is (de ezekről sem mondhatni azt), mindent elront ezen minden két sor után, s igy 16 sor után 16-szor előforduló, csámcsogó refrain : „Szikrát sem törődve, szól a bölcs: Itt van a pohár, hol a bor? tölts." Ha már mi magyarokul rosz és félrímeket irunk is s néha valóban nem írnunk lehetetlen; ha rímek helyett tiszta puszta rytmussal tractáltatunk, mint itt: „barát— kivakarák" vagy: „kalap -alatt", ám, Isten neki! de „tölts— bölcs!" épen mint a németnél „Kling—klang!" s nyolcz versszakban tizenhatszor „tölts—bölcs !" ez egy kissé mégis sok egy egészséges hallású magyar embernek." Junius 5. Pesti Divatlap. II. 10. sz. 293. 1. Pinty úrfi. Junius 5. Pesti Divatlap. II. 10. sz. 306. lapon „Nemzeti irodalom" cz. rovatban a „kellő egyensúly fentartása végett" szintén megkezdi a maga lapszemléjét, s ebben a Hirlapi méhről igy szól: „Az Életképek Hirlapi méhének eljárása sok tekintetben helyeslendő, de azért sokban nem fogjuk őt követni. Ezen Hirlapi méh irodalmunk néhány kertét bejárván, rendesen legtöbb jót, édeset talál azon kertben, hol az ő