Endrődi Sándor: Petőfi könyvtár 29-30. Petőfi napjai a magyar irodalomban 1842-1849 (1910)

1845.

Petőfi Napjai: 1845 85 Májns 15. Pesti Divatlap. II. 7. sz. 199. 1. Tavasz. 1—11. Mi kék az ég ... Ki a szabadba . . . kezdetű versek. Május 15. Pesti Divatlap. II. évn. 7. sz. 223. lapon: Eperjes. Tavaszutó 2. (Petőfi. A magyar társaság.) Tegnap hagyá el városunkat szeretve tisztelt Petőfink, innen a Kárpát vidékeit beutazandó Kerényi barátjával, miután társaséletünk körében, — szeretetet s tiszteletet vivott ki magának. — A helyben létező iskolai magyar társaságot is meglátogatá, melyben Vörösmarty „szép Ilonka" czimű müvét, önkénytesen ajánlkozva, meghatóan, jelesen szavalá. Valaki. Május 17. Életképek. I. 20. sz. 644. lapon a Hirlapi méh (máj. 8-13.): — „A szökevények" Petőfytől (!) Pesti Divatlap. 6. sz. eredeti novellának czimeztetik, s valóban igen eredetiek lennének novelláink, ha igy irnók azokat, olly eredetiek, hogy még! . . ." „A Pesti Divatlapban: Petőfi-nek két költeménye van „Szerelem és bor", egy az élet örömeire felhivó egyszerű dal, ezen refrainnel, hogy minden élvezetünk ,Időjártával oda lesz'. Sokkal jobb a másik: ,A régi jó Gvadányi' (6-ik sz.) egészen azon ó modorban, mellyben az öreg ur a maga idejében irt; versmértéke, rimei, sőt egyes szavai s itt-ott grammatikai hibbantásai is jellemzőleg levén benne utánozva. De G. a névelőt (articulust) aligha hagyta el a főnevek előtt, mint: „Ember azt sem tudja" „Magyar constructio végkép elenyészett" „Ha kegyelmed mostan sirból feltámadna", ezek helyett „az ember" „a magyar constructio" „a sirból." Ez tehát egy kis anachronismus a képen, mert még azon időben az articulust világért kivetni nem merték volna. Ez azonban csekélység, az egésznek becséből igen keveset von le." — Május 17. Életképek. I. 20. sz. 645. I. a „Divat" rovat jegyzetében ez az apróság olvasható: „ - Becsüljük a jó, a jeles énekesnőket, mert ritka