Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Kont Ignácz: Petőfi a francziáknál

Petőfi a francziáknál 95 Chassin könyve Petőfiről oly időben jelent meg, midőn a második császárság nyiige még nehezen sulyosodott Francziaországra. Az itáliai harczmezőkön — Solferino, Magenta — az osztrákok felett kivívott győzedelmek III. Napoleon uralmát még megerősítették. A liberális, köztársasági írók Belgiumban és a Svájczban éltek száműzve, ahol a közös sors gyakran hozta őket össze a magyar emigránsokkal. Ezek a franczia győzelmek után remélték, hogy hazájukban tán majd jobb fordulat áll be, de a Villafranca-i béke ezt a reményt is meghiúsította. Czetz tábornok egy Chassinhez intézett levelében (Asti, 1859 julius 20,) meghatóan írja le a magyar légió csalódását. „Önre hagyom, úgymond, hogy érdeme szerint rajzolja meg azt a jelenetet, mikor négyezernél több katona, kik Magenta és Solferino dicső mezejéről jöttek, sirni kezdettek mint agyerek, vagy minta nők, kiknek szive megtört". Francziaországban pedig különösen a fiatalság a deáknegyedben (Quartier latin) még egy évtizeden át volt kénytelen az elnyomatás ellen szóval és Írásban tiltakozni. Ezek a fiatal írók nagy örömmel fogadták a Chassin könyvét, amelyben egy országa és Európa szabadságáért hőn lángoló szívnek, egy elsőrendű lyrikusnak a csodával határos gyors fejlődését, életének romantikus viszontagságait először találták főbb költeményeinek keretében. Ezen ifjak közt a korán elhunyt Jacques Richard (1841 — 1861) különösen lelkesült a magyar költő iránt, s miután