Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Kont Ignácz: Petőfi a francziáknál

76 Petőfi-Könyvtár találunk. A „Revue de Paris" kritikusának figyelmét az 1851-ben megjelent ismertetések elkerülték, mert tanulmányát e szavakkal kezdi: „Petőfi n'est pas connu en France ; c'est probablement pour la première fois que le nom du Tyrtée magyar se prononce à Paris en public." Duesberg Petőfit főleg mint a szabadság költőjét becsüli nagyra. Daczára annak, hogy a Csárda romjai-nak fordítását adja, azt találja, hogy „tájképei egy kissé egyhangúak mint a magyarok országa" (ses paysages sont un peu monotones comme le pays des Magyars) bor- és szerelmi dalairól pedig ezt mondja: „Ses chansons à boire sont un peu tristes au fond et dans ses chants d'amour il y a trop de recherches ; de a szabadság énekesét nagyban dicséri: „Cet homme—là, úgymond, n'avait au coeur qu'une joie et qu'une douleur, qu'une passion et qu'un amour: c'est la liberté. Ses chants patriotiques sont ses véritables titres de gloire." És a hazafias dalokból idézi az : „Egy gondolat bánt engemet" és „Ha az isten ..." czimüeket. E czikkben nagyobb hibák nincsenek, kivéve, hogy a költő halálát 1850. julius 31-ére teszi, s hogy kedvelt költői közt Goethé-t is emliti.

1) * * * A Taillandier és Bemard által felkeltett érdek Petőfi és a magyar irodalom iránt több fiatal A Revue de Paris ugyanabban az évben (1855.) Chassin Hunyadi Jánosról szóló müvének közlését kezdte meg.