Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Kont Ignácz: Petőfi a francziáknál

Petőfi a francziáknál 47 egy nevet is hallottak volna, daczára annak, hogy Bacsányi Poétái elmélkedéseinek harmadik énekében azt irja: Hallják, mint neveznek már itt is bennünket, Miképp magasztalják dicső szép nyelvünket, S majd lanthoz mérsékelt szives énekünket, Majd párosan zengő szabadabb versünket; Miképp isméikednek a magyar elmével, Miképp annak minden jobb szüleményével, S mind régibb iróink fényes érdemével, Mind élő társaink új győzedelmével. így, kijutván egyszer a szőke Szajnáig, Elhat nevek híre Hercul oszlopáig, Onnét nagy Washington s Bolivár honnyáig, S tovább az újvilág végső határáig ! A Martinovics-féle összeesküvés e szerencsétlen áldozata párisi tartózkodását mindenesetre arra használta fel, hogy egyes írók figyelmét felhívja a magyar irodalomra s erre a törekvésre vezethető vissza az az öt czikk, melyet a „Mercure étranger

1' 1813. és 1814. évfolyamaiban találunk s melyeket már 1899-ben egy magyar folyóiratban ismertettem. Kisfaludy Sándor is említi egyik levelében 1835-ből, hogy hirét vette annak, miszerint Himfy-\ét francziára lefordították, de eddig ennek a fordításnak nem akadtunk nyomára. A franczia írók csak az 1848—49-iki szabadságharcz lezajlása után vettek tudomást a magyar ') Francziaországban.