Lenkei Henrik - Kont Ignácz - Bartói Lajos - Kőrösi Albin - Vikár Béla - Vikár Vera: Petőfi könyvtár 27-28. Petőfi a világirodalomban (1911)

Vikár Béla: Petőfi az északi népeknél

- 290 Petőfi-Könyvtár voltak sikerei, 1853-ban született, Joutsaa-ban. A jyväskyläi finn iskola végeztével, a tanitói pályára készülvén, 1872-től egyetemi tanulmányokat folytatott. Porvooban volt a finn nyelvből segédtanár 1885-től, de a rá következő évben okt. 2-án Görbersdorfban meghalt, a finn irodalom érzékeny kárára. Még a többször emiitett Petőfi-anthologia két iróját akarjuk ismertetni. Az egyik : Arvid Genetz, irói nevén : Jännes, a Magy. Tud. Akadémia és a Kisfaludy-Társaság tagja. Mint előtte Ahlqvist, a híres nyelvtudós, nemcsak mint nyelvész tartozik hazájában, sőt a külföldön is a legelsők közé, hanem mint költő is. Egypár szép dalát e sorok irója és Bán Aladár fordításában birja irodalmunk. Született Impilahtiban 1848 jun. 1-én. Egyetemi hallgató 1866-tól, bölcseleti doktorjelölt 1871-ben, licenciatus 1877-ben s ettől az évtől kezdve magántanár a finn egyetemen. Néhány évig középiskolai tanár is, majd 1891-től a finn nyelv és irodalom, 1893-tól pedig az összehasonlító finn-ugor nyelvészet rendes tanára. Ritka sor, hogy egyazon ember mind a két katedrára úgy rátermett legyen, mint Genetz. Ebből az állásból hivták el Finnország közoktatásügyének szenátorául. E fontos vezető állásban is jelentékeny szolgálatokat tett hazájának. Most nyugalomban a tudománynak és irodalomnak él. Mint műfordító a nyelvész gondosságát és a költő lendületét egyesíti magában. Sokat járt magyar földön, egy gyermeke is itt született, nyelvünket alaposan bírja, s különösen Aranyból