Kéry Gyula szerk.: Petőfi könyvtár 26. A Petőfi-ház története és katalógusa (1911)
A Petőfi-ház története
A Petöfi-ház története 29 ban és vidéken a hölgyek karöltve az ifjúsággal hangversenyeket és színházi előadásokat rendeztek a Petőfi-ház javára, kormány, főváros, a sajtó, törvényhatóságok, pénzintézetek, irodalmi társaságok, kulturegyesületek, iskolák és a Petőfi tisztelők ezrei lelkesen sorakoztak a társaság lobogója alá és szívvel-lélekkel támogatták munkájában. 1908 tavaszán a társaság megkezdte az épület egy részének átalakítási munkálatait. Az épület sarkára épített előcsarnokot Vágó József és László müépitő, a kézirat- és könyvtárterem bútorait pedig Faragó Ödön tervezte. Mindkét terem bútorait állami ipariskolák növendékei készítették. Rekonstruálta a társaság a kiskőrösi szülőház mestergerendás szobáját, ahol a kegyeletes látogató látja az egyszerűséget, melyen a legédesebb szerelmi dalok költője született és látja a szegényes íróasztalt, melyen halhatatlan müveit irta. A Petőfi-múzeum a ház földszintién levő négy teremben helyeztetett el, az emeleten levő két teremben, ahol Jókai Mór hosszú éveket töltött és szövögette nagy csendességben aranycsillogású meséit, helyet talált a Jókai-múzeum, melynek megbecsülhetetlen értékű ereklyéités irodalomtörténeti jelentőségű Jókai kéziratait magyarzsákodi Hegedűs Sándor, volt kereskedelmi miniszter családja helyezte örök letétbe. A társaság kegyeletéhez méltónak találta az ötletet, hogy a két nagy szellem, kik tündöklő pályájuk elején egy tető alatt tanyáztak, megdicsőülésük után ismét egy tető alatt fogadják az utókor hódolatát.
