Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

IV. Petőfi és az 50-es évek költői

98 Petőfi- Könyvtár támadt új életre a Falupacisirtájá-nak Kurta kocsmán és Félig-meddig cz. darabjaiban. Inie az egyik vers: Kurta kocsmán vidám ének: Mulatoznak a legények — Sarkantyúján Nyalka Feri A nótát utánok veri. Nyalka Feri hires gyerek, Ismeri öt erdő, berek: Sötét csillag a vadonban Ragyog; de csak alattomban. „Bort ide, aki lelke van, Csak azért is legyünk vigan : A búbánat tövises ág, Magam vagyok rajt a virág. Hej korcsmáros, öreg após, Ne csudáld, hogy borod kapós ! Ma haragomban mulatok: Híjában csak sok ami sok! Reggel óta lesem, várom Gyöngyből fakadt virágszálom S virágszálom a kis leány Más ölébe került talán . . „Feri öcsém — szólt az öreg — Rossz hirt mondok igen neked : Sárga csikód elszabadult Most is szalad, úgy megvadult." „Vigye ördög, tartsa pokol, Majd megtalálom valahol: Hadd szaladjon, semmi gondom, — Bort ide, ha egyszer mondom" I