Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

III. Petőfi hatásának főbb eszközei

58 Petöfi-Könyvtár kompoziczióra tekintünk, mely a valódi költőt a legközelebb hozza a teremtőhöz! Ez is egyik hatalmas eszköze a Petőfi hatásának, mert az olvasó bármily igénytelen legyen is, azonnal felösmeri a teljest és bevégzettet, habár indokolni nem mindig tudja. A jó kompoziczió olyan, mint egy arányosan nőtt fa, vagy szépen kinyílott virág s lelkünkre nézve kellemes megnyugvásban és teljes összhangban nyilvánul. Petőfi az ilyenekben is mester s költeményeit forgatva, lépten-nyomon találkozunk egy-egy ily remekkel sőt arra is van eset, hogy kompoziczió tekintetében az egyébként gyengébb költemény is sikerült.

2) Erre azonban elkerülhetetlenül szükséges az oly gondolat, mely a költő lelkét is teljesen betölti, hogy miután itt kellőleg megérlelődött: tökéletesen jőjön a világra. A későbbi költők gondolatbeli szegénységéről már előbb volt szó, s mi ezzel hozzuk kapcsolatba a jó kompoziczió hiányát is. Müveikből gyakran az tetszik ki, hogy midőn irni kezdenek, még nincsenek tisztában tárgyukkal, hanem csak homályosan zsong lelkökben valami. így tehát nem azon czél lebeg ') Hortobágyi kocsmárosné, Halálvágy, Én, Szeget szeggel, A virágnak megtiltani nem lehet, Egri hangok, Vizén, Ivás közben, Csokonai, Volnék bár, Az én szerelmem. Szivem, te árva rabmadár, Pál mester, Hatalmas orvos az idő, Képzetem, Búcsú Kun-Szt-Miklóstól, Az utósó ember. stb. 2) Est.