Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

III. Petőfi hatásának főbb eszközei

54 Petöfi-Könyvtár Az ilyenekből természetesen következik, hogy az olvasót nem érdekli az olyan költő, ki a természetet és tüneményeit nem képes mint egészet fölfogni, hanem még a részletek közül is egyoldalúan csak a legközönségesebbeket s a még csak nem is együvé illőket kapja ki. Világos tehát, hogy méltán sorozhatjuk Petőfi hatásának főbb eszközei közé harmadszor a sokoldalúságot is, mely egyszersmind a valódi nagyságnak egyik fő jellemvonása. Maga Petőfi is érezte ezt és szól róla a Vegyes müvek 180-ik lapján. E tulajdon nála egész teljességében nyilvánul. Ő nem „dolgozza belé" magát egy eszme- vagy érzés-körbe s nincs kötve semmi sablonhoz. Érdekli minden s szíve nemcsak egy kis körért, hanem az egész emberiségért dobog. — Ezért költészetét nem is lehet egyetlen szócskával jellemezni, mert valamint a bibliában vagy Shakespeareben találhat magának jeligét az istenhivő és istentagadó, idealista vagy materialista is: úgy Petőfiben is megtalálja a lelki állapotához illő hangot mindenki. Ő ember, mint ahogy Napoleon mondá Goetheről; még pedig egész ember, ki, mint a faj egyik legtökéletesebbje, egyesíti magában az ebben foglaltató egyedek jellemző sajátságait. Nem szakember azonban a költészet terén s éppen azért helytelen felfogás őt akár egyszerűen népies-nek, akár genre-köMőnek stb. nevezni.

1) Innen Salamon Ferencz Petőfi ujabb költeményei. Budap. Szemle. Szerk. Csengery Antal. 1859.