Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

III. Petőfi hatásának főbb eszközei

42 Petöfi-Könyvtár első és mindenekfölötti szabály; s hogy akiben egyszerűség nincs, abban semmi sincs." Ezeket, mint Petőfi érett esztétikai felfogásának példáit, különösen Toldy azon vádja ellenében szükséges fölhozni, hogy Petőfi „kifejletlen értelmiséggel" birt, — s hogy a „müveit világ behatásaitól érintetlen primitív magyar költő" volt.

1) Azonban visszatérve az egyszerűségre, legelőször is a fogalommal kell tisztába jönnünk. Meghatározások helyett világosabbak lesznek a példák. Sokszor hallottam az egyszerűség mintáiként az Arany János műveit emlegetni, de részemről úgy találom, hogy Toldit s még egy pár kisebb költeményét leszámítva : ebben a tekintetben az ő művei sem tartoznak a legjobb példák közé. Tagadhatatlan, hogy a felfogást tekintve még egy oly homályos és bonyolult tárgyú műben is, mint a Buda halála: egyszerű és természetes. Azonban a kivitelt illetőleg másként áll a dolog. A Buda halála egyes helyei magyarázat nélkül már nem érthetők s balladái közül a Szondi két apródja s a legutóbbiak némelyike a szerkezetben is annyira bonyolult, hogy a beszélőket sem könnyű megkülönböztetni bennök. Ezenkívül általánosan ismeretes, hogy mily előszeretettel vegyít régies és tájszavakat költeményeibe, amelyek többé-kevésbbé az érthetőség rovására esnek, holott tudjuk, hogy az egy!) A magyar nemzeti irodalom történet rövid előadásban. Harmadik javított kiadás. Budapest. Athenaeum 1873. 154. és 156 1.