Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)
V. Petőfi vallásos és erkölcsi nézetei
152 Petőfi- Könyvtár Kétségbe esni nem szabad, mivel ez egyértékű az istentagadással, hanem hinni kell Istenben, akinek mindnyájunkra van gondja s előbb-utóbb megsegít, mert amíg boldog nem volt az ember, addig meg nem halhat. 1) Isten a legnagyobb igazság, aki akaratát a költőkkel közli s földi tolmácsaiul őket voltaképen, s az Isten szeretetet kíván tőlünk." Vegyes müvek. I. 27. ... Az isten jó, ő nem soká haragszik ; A dorgáló felhők torkait bezárván, Újólag mosolyog ... a megengesztelődött Isten mosolygása : tündöklő szivárvány. Erdei lak. De bár kívánjak is Neked minden jót, hasztalan ; Mert ki elhagyja csak Egy pillanatra gyermekét, Örökre elhagyj' azt az ég. Egy apához. !) „Tűrd tehát a büntetést, Mely ha nagy, azért nagy mert Bűnöd is nagy: a kétségb'esés. Ez a bűnök koronája, Minthogy ez nem más, Mint a legsötétebb Istentagadás. A kétségb'esés pokoli hang, Amely fölkiált az égre: Nincs tebenned Isten, akinek Gondja volna az emberiségre. S méltó rá bizonnyal, Aki ezt kimondja, Róla, hogy kezét a Jó Isten levonja; Mert van a világnak atyja, Van egy hű gondviselője, Minden ember megláthatja, Aki el nem fordul tőle. Csak ne legyünk türelmetlenek ! Néki sok a gyermeke, Ne kívánjuk, hogy minket tegyen Mindeneknek elibe. Itt a törvény: „várj sorodra", És nem vársz hiába; Mint a nap a föld körül, úgy Vándorol jósága, S nincsen, akit elkerülne. Ha ma nem jött, eljön holnap . . . Míg az ember boldog nem volt, Addig meg nem halhat." Bolond Istók.
