Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

V. Petőfi vallásos és erkölcsi nézetei

146 Petőfi-Könyvtár is erről s innen van a Rózsabokor a domboldalon méltatlankodó fölkiáltása: „Mit nem fognak ráma gonoszok, Hogy én istentagadó vagyok!" Mert e fölkiáltás korántsem féltréfásan van odavetve. Petőfi a Felhőkben és rokon hangulatú költeményeiben, amelyeket Meltzi Hugó, igen találóan, „metaphisikai lyrá"-nak nevez,

1) sokat töprengett és kételyeinek sokszor keserű szavakban adott kifejezést. Életéből is tudjuk, hogy a későbbi kritikától annyiszor kárhoztatott ilynemű „világfájdalmas" költeményei huzamosabb ideig tartó viszszavonultságban születtek éppen akkor, midőn külső élete folyásában és benső fejlődésében egyaránt lényeges fordulópont észlelhető. Ekkor már megküzdötte volt harczát az élettel és a körülményekkel s helyet vívott ki magának irodalomban és társadalomban egyaránt. Ideje jut a kontempláczióra s tisztába jön czéljával, irányával és saját értékével. Egy nagy szerelmi bánatot és nem sokkal azután egy csalódást él át, amely háborgó lelkét kételyekkel tölti el; de éppen ezek tisztító hatása alatt bontakozik ki világnézlete, erősödik meg önismerete és törekszik magasabb eszmények felé. így válik az első korszak „népies" költőjéből világköltő nagy lelki küzdelmek árán, de a fejlődésnek és haladásnak oly rohamos proce?susát tüntetve föl, hogy nem lehet bámulni rajta, ha korWolken (Felhők) von Alexander Petőfi. Ins Deutsche übersetzt nebst ciner Biographie des Dichters von Hugó Meltzi v. Lonmitz. Lübeck, ichmidt & Erdtmann. 1882.