Csernátoni Gyula: Petőfi könyvtár 25. Petőfi-tanulmányok (1910)

IV. Petőfi és az 50-es évek költői

Pető fi-t anulmányok 123 A Téli reggel-nek formája is inkább emlékeztet a Puszta télen gyönyörű leírásaira, de a hang ebben is közvetetlen s a képek a falusi gazda tapasztalatain alapulnak. A Petőfi gondos tanulmányozásából származó tisztult ízlés legszebb bizonyítékai azonban az Őszszel (II. 143) és Csak ki . . . (II. 145) czimű költemények, amelyekben a leírás lyrai részletekkel vegyül. Az utóbbinak formájában is benne lüktet az Itt van az ősz, itt van újra . . . ritmusa. Végül a Petőfi hatásának tulajdonítható még Tóth Endrénél a refrain iránti előszeretetet is; de megjegyzendő, hogy ennek használatában sem megy a túlságig. íme tehát két költő az 50-es évek elejéről, akiken a Petőfi jótékony és így valódi hatása, bár Székelynél túlzásokkal vegyesen : de mégis érezni kezd. Azonban az irodalmat más szellem tartja fogva s az ifjú írók kedélyét másnemű remények kecsegtetik. A Palóczdalok káprázatos sikerei fényes jövőt jósolnak szerzőjük irányának, amely pár évvel később Szelesteyben esztétikusát is megtalálja. Lehet-e csodálni, ha a dalidóról-dalidóra vezető poézis megvesztegeti a kedélyeket s a nagy közönség is pártjára áll, mert képviselőik költő voltuk mellett a fehér asztalnál se n megvetendő jó czimborák. Ilyen viszonyok közt Székely még csak költő-számba sem jön s ezért el is kedvetlenedik; a maga csöndes falujában szántogatva dalolgató Tóth Endre pedig sem olvasókra, sem követőkre