Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Harmadik fejezet: 1877-1878.

Petőfi eltűnésének irodalma 85 vagy fogoly lett vagy elesett. Ámde az oroszok a csata után minden foglyot kiadtak az osztrák hadi biztosnak, Heydtenak s így Szibériába sem kerülhetett egy sem. E foglyokat Heydte augusztus 1-én mind maga megvizsgálta, Petőfi nevű nem volt köztök és később sem akadt. Tehát elesett a csatatéren s úgy is volt. Most ennek megértése végett leírja a csatát (.Die Schlacht bei Schassburg), mely egészben megfelel annak, amit róla előbb tudtunk. Azt mondja, hogy Bem kísérete meglehetős nagy volt s csakugyan az ágyuk mögött állott, tehát a költő ott nem eshetett el. Leírja továbbá, hogy midőn Lüders meggyőződött, hogy sem M.-Vásárhely, sem Trappold (Trapold=Ápold) felől segédcsapatok nem jőnek, négy uhlánus eskadronnal támadást rendelt, melytől Bem lovassága a jobb szárnyon megfutott s Bem és kísérete egyenesen Fejéregyháza felé, a baloldalról visszavert gyalogosok pedig a hegynek és erdőségnek menekültek. Ekkor Bem kíséretéből többen, hogy menekülését lehetővé tegyék, a rátörő uhlánusoknak ellentálltak s mind elestek, köztök Zeyk is, br. Kemény Pál veje. Most következik Bem menekülésének (Bem's Flucht) elbeszélése. Ö elérte kocsiját és Héjasfalva felé vágtatott. Ekkor br. Brevern vezetése alatt egy szotnia kozákot rendeltek a futók üldözésére az úton, egy másik kozák-csapat átkelvén a Küküllőn, fölfelé vágtatva, elzárta az Ujszékel felé vivő küküllői hidat, melyen a huszárok ugyan már