Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Harmadik fejezet: 1877-1878.

82 Petőfi-Könyvtár küzdelemben egyik fegyver s jellemileg az emberben nem más, mint kicsiségének, gyarlóságának, tehetetlenségének öntudatlan beismerése. Ezért legkönynyebb a legeszesebbeket, a legerősebbeket rászedni. III. Azonban az a zaj, melyet Manasses az egész országban fölkeltett, csalásai leleplezésével még nem csillapult le s általános volt az óhaj, hogy a kormány ne hagyja abba a kutatásokat, melyeket a költő eltűnéséről már megindított.' Emellett megint megindultak a legkülönbözőbb közlemények Petőfi haláláról. Még a Narodni Noviny nevű tót újság is foglalkozott vele, mely szerint megsebesülése után Varga Zsigmondhoz vitték s ott halt meg; ezután került a Heydte által ásatott közös sírba. így írja Székács M. a nevezett lapban.

1) Egy másik hír 1877 junius második felében járta be a lapokat, mely szerint egy Eisenburger nevű segesvári polgár 1849-ben a segesvári csata után a csatatéren egy éles eszközzel ketté vágott gyűrűt talált s azt Petőfi István 1856-ban, mikor ott járt, könnyezve ismerte el bátyjáénak. Erre Petőfi István azt írta junius 25-én Jókainak, hogy Erdélyben sohasem járt s ez a mese csak szaporítja egygyel a sok hazug állítások számát. A költő gyűrűje P. Zoltán halála óta nála van. Az ő hitét ») Kelet. 153. s/. 1877.