Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Harmadik fejezet: 1877-1878.

78 Petőfi-Könyvtár takarítója volt az ólom- (v. miféle) bányában. Ekkor már tudta keresztnevét is, mert kihallgattatása óta kérdezősködött róla. így mindinkább belebeszélte ő is magát abba, amit mondott. Meg kell még róla jegyezni, hogy ő hazajővén, beállított testvéré­hez, ki holtnak tudta s nem akarták hinni sem test­vére, sem ismerősei személyének azonosságát. De ő úgy el birta, gyakran a legbizalmasabb, leg­bensőbb adatok közlésével hitetni azt, hogy ő az eltűnt testvér, hogy bátyja kihasította földbirtokából az őt megillető részt s visszaadta. 1) Pár napra ezek után Gyarmathy alispán ki­hallgatta Manassest junius 19—21-ig Kolozsvárt a megyeház gyüléstermében nagy közönség jelenlété­ben, melyen párszor e sorok írója is jelen volt. 2) Megvallva az igazat, rám a legelső pillanattól fogva egy nagyon is közönséges országcsaló benyomását tette, ki azt képzelte, hogy ha Petőfiről jókat hazudik, jutalmat kap. Ezért ment mindinkább bele a Petőfi-históriába, mikor látta, hogy ez tetszik leginkább. Egyébként a márczius 19-iki első kihall­gatáson tűrhető logikával tudta előadni, hogy Brassóban a kórházban Petőfi is a sebesültek közt volt, ki azért tűnt fel nekik, mert az egyetlen tiszt volt köztök; kiszabadulással biztatta őt és társait, ') Magyar Polgár. Jun. 17. Reggeli lap. 12. sz. Kelet. 137. sz. Él-e Petőfi? 2) A kihallgatás jegyzőkönyveit 1. Magyar Polgár 1877. 139, 21 (reggeli lap), 140, 141, 22 (reggeli lap), 23 (reggeli lap) sz.

Next

/
Thumbnails
Contents