Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Harmadik fejezet: 1877-1878.

70 Petőfi-Könyvtár Ezeknek a hireknek lett eredménye, hogy a zürichi magyar egylet még magánlevelek által is buzdítva mindent elkövetett, hogy Svájczban Malinowskit és Wisniewskit kikutassa, de sem az egylet megbízottjai, sem a svájczi lengyel menekültek elnöke nyomukra jutni nem birt, hiszen valószínűen nem is léteztek, csak a közlőt valaki felültette.

1) II. Könnyű belátni, hogy ez a híresztelés adott alkalmat a junius 3-ikán fölszinre került Manassesféle humbugra, mely a költő eltűnésének irodalmával tehát kapcsolatos, mert Manasses, mint utóbb ő maga állította, Nagy-Váradon lévén 1873—75-ig fogva, a börtönben sokat hallott fogolytársaitól Petőfiről s ezek közt olyanformát is, hogy aki róla bizonyost tudna, jutalmat is kapna. Már pedig a rabok csak onnan tudhattak erről, hogy a lapokban az ismételt tárgyalásokra itt-ott figyelmesek lettek. Manasses onnan kikerülve, darabig hallgatott Petőfiről. Előbb csak arczképével ismerkedett meg Nagy-Váradon egy kirakatból s 1877-ben A.-Szovátra kerülvén, ott kezdett először Petőfiről beszélni. A hír aztán a Magyar Polgár útján forgalomba jött. Ugyanis 1877 május 22-én M. J. kolozsmegyei birtokos közölte N—s-sel, e lap munkatársával, hogy Alsószovát községében egy Manasses Dániel nevű ») Petőfi-társ. Lapja. 1877. I. 368. !.