Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Második fejezet: 1862-1876.

54 Petőfi-Könyvtár másik a Pusztán czímü Tompától.

1) Mindez táplálta a hol elhaló, hol újra ébredő reményt. E naiv, de jóleső reménykedés végig kiséri a Petőfi-literaturát, mondhatni napjainkig. Pesty Frigyes 1870-ben ezt írja: „Alig vagyunk még képesek bizonysággal azt állítani, vájjon nagy költőnk csakugyan megtalálta-e a halálnak azon nemét, melyet költeményeiben nem egy ízben óhajtott, vagy ismeretlenül bár, de mégis testileg vándorol-e még az élők közt; és már is mi, a költőnek kortársai, majdnem oda jutottunk, hogy azon kérdés fölött, melyik várost illeti a dicsőség, hogy Petőfi születési helye volt, vitába bonyolódunk, mint hajdan hét görög város Homer végett." (így!)

2) A Moenich-Vutkovich féle Magyar írók névtára is 1876-ban csak mint legvalószinűbb-et említi, hogy a költő Segesvárnál esett el. III. Meg kell itt jegyeznünk még azt, hogy az 1860—61. évi kiterjedt vita a költő haláláról a regényirodalomban is visszhangra lelt. Tudtunkkal Jókai kevéssel ezután két regényében foglalkozott a költővel, a Politikai Divatok-ban és Az uj földesúrban. Az elsőben Pusztafi költő alakjában, a minőnek a forradalom előtti időből van rajzolva, könnyű ») Szabad hangok. 341. 1. 2) A világtörténet lapjai. 8 1.