Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Első fejezet: 1849-1861.

Petőfi eltűnésének irodalma 19 vonatkozó adatokat. „Még akkor (t. i. 1857-ben), mond Pákh, megígértük, hogy a kinek feltaláltuk bölcsőjét, a magyar nemzet kedvencz költőjének, feledhetlen barátunknak sírját is fogjuk keresni s addig nem fogunk nyugodni, mig az igazság itt is kiderül." A föltett kérdés tehát ez: „Tudni akarjuk, tudnunk kötelesség: Petőfi Sándor hol és mikor halt meg!" E kérdésre számos válasz érkezett, melyekben két irány vált ki azonnal: egyik az, hogy a költő a segesvári csatában elesett; másik, hogy látták utóbb is a haza különböző részein. Azon adatok középpontja, melyek a költő elestét bizonyították, Lengyel József székely-keresztúri orvos, 1860 augusztus 25-ikén kelt levele volt, melyre czáfolólag vagy megerősítőleg egy egész kis irodalom vonatkozik. A levél a következő: „Székely-Keresztur, aug. 25. 1860. 1849 julius 30-kán éjjel Petőfi Sándor Székely-Kereszturon Varga Zsigmondnál hált, kinek megígérte, hogy másnap az álladalom számára átvett lovait Bem tábornok utján az illetővel megfizetteti. — Julius 31-kén reggel 6 órakor indult el Petőfi az Ujszékelen volt főhadiszállásra, de már ekkor a tábornok és táborkar útban volt Segesvár felé, hol akkor Lüders orosz tábornok állott 18 ezer ember- és 48 ágyúval. — Petőfi szekeren jött s minket csakis Héjasfalván ért be.

1) — Reggeli 7—8 óra között Az 1874-iki leírásában Lengyel e helyhez a következő kiegészítéseket csatolja: Ő jul. 31-én Minorich Károly 2*