Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Első fejezet: 1849-1861.

Petőfi eltűnésének irodalma 17 nagytól, hogy nem tud-e a költőről valamit? Bem mohón szólt közbe, hogy talán halott-e valamit? — s a tagadó válaszra azt felelte: ne juttassák eszébe legnagyobb bűnét, halálának oka ő, ő hítta vissza.

1) Az 1849/50 telén, már előbbi kérdezősködései után, a költő neje Sz.-Kereszturra és még több más erdélyi csatatérre utazott s mint 1850 julius 21-én kelt nyilatkozatában mondja, meggyőződött róla s rá megeskünni is kész, hogy a költő „az erdélyi csatákban elesett". Erre felhozza a keresztúri gyógyszerész előadását, ki azt mondta: „ő Petőfi S.-t azon pillanatban látta utoljára, midőn a kozákok által körülvétetve, szakasztatott el a futó hadseregtől. Ezentúl többet nem látták s a valószinüség ottan elvesztét bizonyítja." Ezt még hitelesebbé teszi Heydte leírása egy halottról, melyet ő férjéének elismer.

2) Pataky K. M. is a segesvári csatáról szólva, a költőt elesettnek mondja. (Bem in Siebenbürgen 1850. 90-100. 1.) ') Petőfi-társ. Lapja. 1878. 1. 23. 1 A Petőfi polyákja. Mivel ez u n. rajz, talán csak kiszinezése az ismert adatnak. 2) V. ö. Lengyel József: Egy szemtanú P. haláláról. Tört. Lapok. 1874. 399. 1. Júlia kérdezősködéseiről tanúskodik egy levele gr. Lázár Kálmánhoz (Kolozsvár, 1849. nov. 20.), aki Törökországból jött haza. Ebben tudósítást kér a bujdosókról és férjéről e szókkal: „négy hónap óta a legiszonyúbb kétségek között élek, örökké aggódva férjem és hazám sorsa miatt egyaránt." 1848 - 49. Történelmi Lapok. VII. 93. 1. P*t<5fi-K6nyvtér. XXIV. 2