Dr. Ferenczi Zoltán: Petőfi könyvtár 24. Petőfi eltűnésének irodalma (1910)

Ötödik fejezet: 1888-1895.

Petőfi eltűnésének irodalma 121 E szerint Bem 9600 emberrel és 24 ágyúval állt Segesvár előtt. Lüders és Skariatin huszonnyolczezer emberrel és tíz üteg ágyúval kezdtek csatát az elcsigázott honvédsereggel, mely a kifejlődött ütközetben sikerrel támadta meg az oroszok hosszú csatárlánczát. Regényesen adja a csata leírását, melynek folyamán Bem öt ágyút bízván Herglerékre, ő maga Petőfi és Zeyk kíséretében a balszárnyról eltávozott. Most délutáni két óráig szünetelt a csata. Ekkor egyszerre kozákcsapatok nyomultak elé, két üteg a magyar balszárnyra erős tüzelésbe fogott. Bem ott termett, bátorította őket s egy rossz lovon elindult az ellenség hadállásainak megnézésére. Ekkor hat kozák támadta meg, de Petőfi, Zeyk Domokos és gr. Lázár Albert megmentésére siettek, ő maga lovagló ostorával védte magát. „A megtámadás első perczében két pisztolylövés történt a kozákok részéről, s az egyik lövés ... fájdalom! — a mi pótolhatlan Petőfi Sándorunkat terítette földre . . ." Elmondja aztán Bem kiszabadítását, gr. Lázár menekülését és Zeyk halálát, ki inkább meglőtte magát, hogysem muszka kézre kerüljön, majd Bem bosszúállását, ki ekkor lőtte le ágyúval Skariatint s végül a csata elvesztését. Mindezt már egész röviden. Ezt a leírást, melyből ezen a módon egyetlen részlet sem igaz, Vahot hiszi, sőt egész elmélkedést csatol hozzá s azt mondja gr. Lázárra hivatkozva, hogy ezt senki sem czáfolta meg. Tehát ő a Petőfi halála körül folyt addigi nagy