Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

Petőfi levelei 95 XLVI. Arany Jánoshoz. (5) London ... az az hogy Beje, július 5. 1847. Imádott Jankóm! A mint látod ott fönn, nem Londonból írok (mint ígértem), hanem Bejéből, hanem hisz az mindegy, kettejök közt csak az a különbség, hogy London nagy város, Beje pedig kis falu, London Angliában fekszik, Beje pedig Anticyrában vagy Kráhwinkelben, vagy pláne Magyarországban. Denique megmondtam én még ott Szalontán, hogy aligha lengek én a tengereken tűnejd, ha tovább is így tartanak a sóhajtozások, és tovább is úgy tartottak mind e napig. Veszedelmes is lett volna most nekem a tengeren járnom, mert ezek a sóhajtások orkánnak is beillenek . . . Lisznyay stylusában szólva. Harmad napja, hogy master Tompánál dégálok. Czivakodunk, mint az istennyila; ismered az én szende, békeszerető, angyali természetemet, hanem ez a kapczáskodó komisz páter Tompa mindig dühbe hoz. Holnapután megyünk Sáros-Patakra . . . érjünk csak a Tiszához vagy Bodroghoz, majd belelököm ő kelmét. Patakról én pedig Szatmárra és illetőleg Erdődre vágtatok. Nagyon várnak ott, hé, hát sietek. Sietek pedig nem csak Erdődre, hanem ezen levelet bevégezni is, mit azonnal meg is teszek, mihelyt téged családostúl, különösen komámasszonyt, Julcsát, Laczits magadat összevissza-