Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

III. Tábori levelek

Petőfi levelei 221 hol a Magyarországból érkezett segédseregekkel egyesültünk. Ez volt 7-kén; 8-kán én elhagytam (de csak rövid időre) a tábort, s azóta mi történt? nem tudhatom, csak annyit tudok a tábornoktól, hogy ő másnap azonnal indult visszafelé, s hiszem, hogy seregünk most ismét, ha Szebenben nincs is, bizonyosan Szeben alatt van, és nem sokára benn lesz. Azon sereg, mely négy napi szinte szakadatlan csatatüzben ugy viselte magát, azon sereg, melyet Bem vezérel, lehetetlen, hogy ne győzzön! Szeretném Bemet egész nagyságában felmutatni a nemzet, a világ előtt, de ahhoz több és nyugott idő kellene, hogy lelkem minden erejét összeszedhessem, — most csak e puszta vázlatban leirt tények szóljanak mellette. Bármily derék hősi volt e sereg, az, hogy egy csomóban és épségben maradt e viharos napok után, egyedül tábornoká­nak érdeme. (Közlöny, 1849. február 17.) Petőfi Sándor. V. Ugyanahhoz. (3) Szászsebes, április 11. Néhány heti betegeskedésem után visszatértem e hó elején azon hadsereghez, melynek hogy tagja vagyok, büszkeségem, mert vezére Bem ; és boldog­ságom, mert Bem nekem barátom, atyám. A sors ugy akarta, hogy részt vegyek e hadsereg annyi

Next

/
Thumbnails
Contents