Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

II. Nyílt levelek

Petőfi levelei 201 előmozditsam a javatokat. Én szerszámnak ajánlom magamat a ti kezeitekbe, semmi másnak. Magyarország az utóbbi időkben sokat tett, de még koránt sem tett eleget arra, hogy boldog és szabad legyen . . . mert minden nemzetnek ez a két főczélja: boldogság és szabadság. Magyarország eddig egy nyers fenyőfa volt, — most már le van vágva és föl van deszkákra fürészelve, de még nincsen ám meggyalulva, pedig előbb meg kell gyalulni, hogy asztal készüljön belőle, — az a dicső asztal, melyhez majd oda ül vendégeskedni a két földi istenség: a boldogság és a szabadság. Amint mondám, Magyarország gyalulatlan deszka, ti meg akarjátok gyalulni; jól van, én ajánlom magamat a ti kezeitekbe egyik gyalunak. Annyit jó lélekkel mondhatok, hogy én már megpróbált gyalu vagyok, meggyalultam sok faragatlan tuskót és nem esett rajtam csorba. Ennek a czifra beszédnek egyszerű értelme az, hogy közeledik az országgyűlés, az országgyűlésre követeket kell választani ... Ha engem megválasztotok követnek, én azt dicsőségemnek fogom tartani, — ti pedig, ugy hiszem, nem vallotok velem sem kárt sem szégyent. Ez elég világosan van mondva, minden ember megértheti, sőt némelyek azt fogják rá mondani, hogy nagyon világos. Meglehet, de nem tehetek róla. Már az a jó vagy rosz szokásom megvan, — amint veszszük, — hogy mindig őszintén és himezés-hámozás nélkül szoktam beszélni. Abban