Dr. Badics Ferencz: Petőfi könyvtár 23. Petőfi levelei (1910)

I. Magán-levelek

108 Petőfi-Könyvtár meg. Most pedig (valamint mind örökkön örökké) áldjon meg benneteket az én istenem ... ez a legbőkezűbb valamennyi között, azért kérem ezt; hejh, derék gyerek ez az én istenem, bizony isten. Csókollak, ölellek et caetera, s maradok hívetek: az örök-dühösségü Petőfi Sándor. LV. Várady Antalhoz. (3) Koltó, aug. 26. 1847. Bájdús Tónelém ! ... Én nem értelek benneteket. Az előbbeni postán kaptam Marczi levelét, mellyben erősen fogadja, hogy september másodikán elindul, most pedig te írod, hogy te eljőnél, de ő nem akar. Már mi a fene ez? én bámulom annak idejében a szemfényvesztés mesterségét, de most ne bolondozzatok velem, hanem írjátok meg együtt kereken, hogy jöttök-e vagy sem ? hadd tudjam már mihez tartani magamat, mert ha nem jöttök, hát kapok én itt is embert, a ki bir annyi műveltséggel, ha többel nem is, hogy a nevét csak be tudja irni a matriculába vagy csízióba vagy minek híják azt a papi protocollumot. Feleljetek azonnal, a hogy e soraimat átgallopírozzátok, és feleljetek határozottan,