Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

Petőfi a ponyván és a népirodalomban 73 ben, vagy pedig átirva prózába. Ez utóbbi fajtához tartozik János vitéz. Ezt a minden izében népies tündérmesét ketten is elbeszélik a népnek prózában, amiből arra lehet következtetni, hogy a nép szivesebben olvas prózát, mint verset, még ha ez a Petőfi ragyogó költészetének terméke is. Egyiket Lohonyai irta át. Az eredetit néha csaknem szószerint követi s az egészet kilencz fejezetre osztja. Nyelvezete folyékony és magyaros, de legkevésbé sem népies. A borítékon levő színes kép azt a jelenetet ábrázolja, mikor a leányrabló török kegyelemért könyörög Kukoricza Jancsi előtt. Löbl Dávid és fia kiadása. A másiknak czíme: János vitéz és az ö szépséges Juliskája. Petőfi költeménye után irta: Lajos diák. Népies, zamatos magyarsággal prózában beszéli el azt a tündérmesét, amelyet Petőfi zengzetes versekbe foglalva a magyar elbeszélő költészet egyik elévülhetetlen remekévé avatott az ő „János vitéz"-ében. A színes czímképpel ellátott füzet a Bálint Lajos által kiadott Nép-könyvtár 29. füzete. * * * Petőfi „János vitéz '-ét, hogy a népnek olcsó áron hozzáférhetővé tegye, a Petőfi eredeti szövegével kiadta Vass József; de két legyet akarván ütni egy csapással, hogy a nép mellett a színházba járó közönség közt is kelendőségre találjon, a borítékra rá nyomatta az akkor nagy népszerűség-