Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

62 Petőti-Könyvtár s menyasszonya lesz egy honvédezredesnek. A szabadságharcz alatt Iván nem egyszer hatalmába keriti pribékjei segítségével hol az anyát, hol a leányt s kastélya pinczéjébe zárja őket; de mindannyiszor sikerül vagy a földalatti titkos folyosón át, vagy mások segítségével megszökniök. A szabadságharcz után a spiczli Iván besugására mindketten az Újépületbe kerülnek, miután Erzsike vonakodott nőül menni nagybátyjához, aki ilyen módon akarta biztosítani magát, hogy a nagy vagyon továbbra is birtokában maradjon. A leányt végül kiszabadítja vőlegénye, aki Oroszországban nevelkedett s ott befolyásos emberekkel állott összeköttetésben. Ezek egyike bemutatja a czárnak, aki hajlandó kegyelmet kérni az osztrák császártól Erzsike számára, ha viszontszivességet tesz neki s egy fontos utasításokat tartalmazó levelet elvisz a fölkelő tatár táboron keresztül az ország túlsó végében, irkuczkban székelő nagyherczegnek. A muszka czár levele hamarosan megnyitja Erzsike börtönének ajtaját. Miután időközben Petőfi is eljuttatta rendeltetése helyére a végrendeletet, melynek kihirdetése után Iván öngyilkossá lett, semmi akadály sincsen többé, hogy megüljék a kettős lakodalmat s bevonuljanak ősi kastélyukba. Megengedem, sokan azon a véleményen lesznek, hogy aligha érdemelte meg ez a férczmű, — melynek irodalmi becséről még a szerző merész