Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

Petőfi a ponyván és a népirodalomban 25 is érte őket késő este egy csárdánál, melynek közelében eltörött Petőfiék kocsijának kereke. „Akarva, nem akarva, Petőfinek fiatal feleségével ott kellett megszállnia az útszéli csárda vendégszobájában." Nagy merészség ily körülmények között a nagybányaiaktól, hogy a piacz sarkán levő városháza falába, mely régebben nagyvendéglő volt, ily feliratú márványtáblát illesztettek: „Itt szállt meg Petőfi Sándor és Szendrey Júlia 1847 szept. 8-dikán." A csárdás azonban, akitől Horszten villogó szemekkel tudakozódott Petőfiék után, meglátta, hogy két pisztolyt vett le a nyeregkápáról. Rögtön gyanút fogott s azt mondta neki, hogy más fogattal folytatták útjokat. Másnap kora napköltével a megigazított kocsin tovább utaztak, épp ellenkező irányban, mint amerre a csárdás küldte Horsztent. S csodák-csodája, még is eljutottak, még pedig baj nélkül Koltóra. De Horszten is megtudta ám, hogy hol töltik Petőfiék a mézes heteket, s parasztnak öltözve belopózott a koltói kastély parkjába. „Csakhamar látta, hogy Petőfi és Júlia kijönnek a kastélyból. Elővette pisztolyait. Most egész közel értek Horsztenhez, aki fölemelte az egyik pisztolyt és Petőfi szivetáját vette czélba. Horszten kitűnő lövő volt. Petőfi élete egy hajszálon függött; de azt a hajszálat az Isten mindenható gondviselése tartotta kezében.