Baróti Lajos: Petőfi könyvtár 22. Petőfi a ponyván és a népirodalomban; Petőfi-regék (1910)

Baróti Lajos: Petőfi a ponyván és a népirodalomban

22 Petőti-Könyvtár hanem mint tényleges császári biztos szabadon garázdálkodhatott s hatalmukat főleg egyéni czéljaik elérésére fordították. Meggyötörték áldozataikat, de czéljukat még sem érhették el. A kikosarazott kérő most már névtelen besúgó levelekkel próbálja Petőfit és Júliát egymástól elhidegiteni. Petőfiben sikerült is a féltékenységet és elkeseredést fölkelteni, mely a debreczeni kalandra adott okot s csak a ref. lelkészen mult, hogy házassággal nem végződött. Sokkal könnyebb a kikosarazott Horsztennek besugásaival Szendreyt Petőfi ellen hangolnia. De hiába, mert Júlia kijelenti, hogy szülei akarata ellenére is hozzá megy Petőfihez. Miután már az eljegyzés is megtörtént, a kikosarazott Horszten kétségbeesett lépésre határozza el magát: elteszi láb alól Petőfit. Nem is csinál titkot a dologból czimborája előtt, aki siet levélben tudatni Petőfivel a veszélyt. Petőfi másnap humoros versben örökiti meg a dolgot és kiadja egyik lapban: Most meg arra figyelmeztet Egy nem ismert jó barátom, Hogy „vigyázzak s fussak innen, Mert közel van a halálom. Fussak innen! orgyilkos kéz Fenyegeti éltemet!" Ez a gyilkos kéz egyelőre csak a költő hírnevét akarja megölni. Midőn 1847 tavaszán megjelennek