Endrődi Sándor - Baros Gyula: Petőfi könyvtár 20. Petőfi a magyar költők lantján (1910)

Előszó

Petőfi a magyar költök lantján 59 Gyászlobogóval Jajgató szóval Őt ne keressük, — Várjátok egykor Ha diadalt hoz Számunkra egykor — S nagy napot hirdet Egy hajnal pirja, . . . Dallal nyilik föl Petőfi sírja! Gáspár Imre HOLT KÖLTŐ SZERELME. (1874.) Zeng a liget a csalogány dalain : Mélázza a völgyi tilinkót; A bérezi patak csókdossa szelíden A rózsafüzért, a habokba leringót; A langy szellet a bokrot, a méh a virágot: „Hát mink én édenem üdve, világom, Meg nem csókoljuk-e egymást? Hát mink meg nem, csókoljuk-e egymást? Én ? és Te ? meg Ö ? — Háromszivű egység ! Szép hölgyem ölén nevető kicsinyem, Óh kérlek ! Óh kérlek az égre nevess még! Lantom szerelemre felajzva remeg: Hadd énekelem meg gyermekemet! — — Szerelmi dalt a fiamhoz!"