Endrődi Sándor - Baros Gyula: Petőfi könyvtár 20. Petőfi a magyar költők lantján (1910)
Előszó
22 Petőfi-Könyvtár Mert, barátom, a színészet És a lant, Bűbájos két égi testvér Itt alant. S e két szellem egy kebelben Összefér, S mindkettőért dicsőség a Pályabér. Méltó társa valál Vahot Imrének, Az igazi magyar élet Hívének. Mert, ha talán ti rajtatok Állana, Még Jupiter is atillát Hordana. S a széles ég magyar divatLap volna, Mellyben honfidalt Szent Dávid Dalolna. Forró napsugár lenne a Pennája, A holdvilág tentatartó S tintája. Piros hajnal, és a betűk Csillagok, Hogy hazánknak üdvét irna Általok! . . . Barnává szövődött sorsod Tengerén, Élted egy kalandbélelte Kis regény. S így tehát ha javasolnák Még neked: Hogy ne írj magadról annyi Éneket:
/
