Váradi Antal: Petőfi könyvtár 19. Az elzárt mennyország (1910)

Színészkaraván

64 Petőfi-Könyvtár Néha egy-egy ötlet mentette meg őket, mint Aradon a Komáromi társulatát, mikor 1846-ban a világhírű Bosco tartott konkurrens-előadásokat s természetesen mindenki azt nézte, a szinház kongott. De nem azért volt Komáromi társulatánál Futó, egy ezigányból kóristává avanzsirozott szegény ördög, aki elleste Bosconak minden mesterfogását és másnap „Az ál-Bosco" czimű darabot hirdették a színházban, természetesen kellő szinlap-reklámmai föleresztve. Tódult a közönség s mikor Futó, a Bosco megszólamlásig hű maszkjában megjelent a színpadon s nagyobb részét megcsinálta mutatványainak, egyúttal a magyarázatot is hoszáfüzve, a publikum tombolt. Maga Bosco is elment a harmadik előadásra s kiült az első páholyba. Majd a guta ütötte meg, mikor egyes mesterfogásait leleplezve látta s pláne, mikor a dörgő tapsokat hallotta, dühösen otthagyta a színházat. Másnap visszaküldözte a felszedett bérletpénzeket és nyomban elhagyta Aradot. Komáromi tehát megmenekült, de szokásaiban a régi maradt. Szuper egy vizitjét így irja le Komárominál: „Mint új tag, nőmmel tegnap tettük az első vizitet Komárominál. Végtelen lárma hallatszott ki a lakásból az utczára s bár ajtaján hatszor is kopogtunk, a lármában, mely belől dühöngött, senki sem felelt... Elvégre szabadságadás nélkül belépünk s nem csekély megleptésünkre csak Komáromit magát