Kacziány Géza: Petőfi könyvtár 18. Petőfiről és mestereiről (1909)

Petőfi

22 Petőfi-Könyvtár nap, hőség és fagy, tél és nyár s a természet minden dualisztikus tüneménye előttünk az örök szeretet és örök gyűlölet harczát, de egyúttal összetartozását és azonosságát is jelzik. Minden nép hitregéiben föltaláljuk a szeretet és gyűlölet eszményeit jelentő isteni lényeket s az örök harczot a jó és rossz között. A monotheistikus népek isten-fogalmában mindkét tulajdonság a legteljesebb mértékben egyesül az egy isten lényében s a vallási rendszert a szerint tartjuk tökéletesebbnek, amint az istenségben a szeretet elve túlnyomó-e, vagy a gyűlöleté. A zsidó vallás hatalmas Jehovája erős bosszúálló isten, kinek kezében ott van a büntetés korbácsa s minden kis vétket irtózatosan torol meg, ártatlan gyermekeken is heted Íziglen. Csak parancsol és türelmetlen az engedetlenekkel szemben, a szeretet szavát ritkán halljuk ajkairól. A mohammedán Allah harczos, haragos isten, ki tüzzel-vassal irtja a hitetleneket, a híveknek pedig csak érzéki gyönyöröket nyújt jutalmul. E nagy szellemben is alig van szeretet, inkább a gazda méltányossága az, ki hü cselédeit a végzett munka után jutalomban részesiti. Jézus atyja, a mindnyájunk szerető jó Atyja, a szeretet istene. Lényéből szelídség, megbocsátás és üdvösség árad. De azért a gyűlölet épp úgy meg van benne, mint a szeretet. Akik gonoszok, azokat érdemük szerint bünteti, utálja a bűnt és gyűlöli a megátalkodottat. Örök kárhozatra veti azokat, kik az ő hivó szava elől elzárták fülüket és csö-