Kacziány Géza: Petőfi könyvtár 18. Petőfiről és mestereiről (1909)

Szerelem átka

Petőfiről és mestereiről 167 idősb Szász Károlylyal, a nagy jogászszal és szónokkal; Herepeivel, Péterfivel, Vajnával, a kollégium megannyi jeles tanárával. A forradalom kitört és Nagyenyed ifjúsága megalkotta a nemzetőr-hadat. A fiatal tanár beállott a nemzetőrségbe, melyet nemsokára elrendeltek Enyedről. Bem alatt szolgáltak egy darabig, aztán átjutottak Magyarországba Dembinszky alá, hol atyám tiszti rangot nyert. Egy darabik a hadügyminisztériumban is szolgált, majd Debreczenből ismét a hadseregbe ment. Gyorsan haladt előre és századossá lett: Ez időből maradt róla az a kis dal, melyet honvédéi énekeltek, midőn a lerongyosodott, mezitlábos század számára Miskolczon másfélszáz pár csizmát vásárolt össze: Ezredünkben kapitány Nincs olyan, mint Kacziány, Ha nincs bakkancs, csizmát ad, Mindig előre halad ... Utána gyerünk! Az út Világosra vezetett. Előttem fekszik 1848 augusztus 14-éről kelt levele, melben a többi között azt irja: „Világos alatt pengő húszason vett muszkakenyeret áztattunk a válúban, mert a vendéglőben nem kaptunk semmit. A Bóhus-kastélylyal szemben lévő vendéglőben találkoztam id. Szász Károlylyal, kétségbeesve fel s alá járt. 0 mondta meg nekem hogy meneküljünk, mert külömben besoroznak az osztrák hadseregbe ..." És ő menekült egy hirtelen megfogadott parasztszekeren, mely egy százpengős Kossuth-bankóért vitte Sarkadig. Útközben két kozák vette üldözőbe a szekeret s rajta a honvédtisztet, csakhogy éppen beértek a faluba, ott kidőlt az egyik ló, de a magyar tiszt beugorhatott az első házba, ott végigfutott a kerten, átugrott a kerítésen s eltűnt az üldözők